MIBO hogyan tud működni ma egy design bolt?

Kedves Máté! Nem felejtettünk el, itt van a Fa Képeslap! Lehet gyakorolni, karcolgatni a monitort.

Helyett ZipBag, és Gáspár Adrienn textiltervező hasas zöld és egyéb lényei.

Bársony Gergő Te jelentkezz, ok? Aki tud róla valamit Az is jelentkezhet. És aki nem tud róla semmit az meg jelentkezzen. Akkor én most jelentkezem, mert semmit nem tudok Róla, Laci beszélt vele, én nem is láttam, de kétszer is elmentem hozzá, mert a címe megvan, de nincs a kapucsengőn mert lehet, hogy nem ott lakik. Addig is még egyszer meghallgatom most a Maiden Voyaget. Már hallgatom is.

Vagyis, ahogy az várható volt, Sirályt elvitték, megvették, vége. Már csak ez a színes pixelrakás mutatja, mit is érzett valójában távozás előtt:

Én egy fokkal jobban érzem magam Herbie Hancock - Maiden Voyage hallgatása közben. Napokban ügyködtünk Lacival, ezért mostantól ez a tábla is felelős a jóféle tőkeerős holland turisták bevonzásában.

Óriási köszönet a kezednek és az eszednek még egyszer a logóért Szabó "Buci" András!

Kezdésnek egyszerűen bemásolom a Csodaceruza kiadó nálunk is kapható zseniális könyvének ajánlását.

Kiss Ottó–Baranyai András:
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután
IBBY-díj, 2007

Jel ez a könyv! Egy nagy felkiáltójel! A család feje mondvacsinált indokokkal elkóborol hétvégenként futballmérkőzést vagy más szerencsétlenséget nézni, csak hogy ne legyen otthon, mert elvesztette, elfelejtette valós szerepét. Miközben ebben a lebegő létben él, a család széthullik, Robika elmegy, anya főz, de kinek és minek?
A szerzők eddigi munkáik során is az élet nagy kérdéseivel szembesítették az olvasót, a befogadót. Nincs ez másképpen a Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután esetében sem. Ezúttal arra a kérdésre keresték a választ, hogy érdemes-e, megéri-e mindent felrúgva, felelőtlenül elmennünk otthonról vasárnap délutánonként, még ha oly jó okunk van is rá, vagy inkább családi körben, az otthon melegében hasznosabb-e eltöltenünk ezt az időt.
Az teszi igazán izgalmassá és különlegessé ezt a kötetet, hogy a szerzők ezúttal nemcsak a kérdésfelvetésig jutottak el, de választ is találtak a dilemmára. A könyv címében a főhőssel kimondatott aranyigazság nemcsak megszívlelendő jó tanács, de a történetet megismerve bizony tanulságként is szolgál.

Azután itt van még Sirály a kis kedves papagájunk, aki már jól érzi magát kalitkájában a sonkakampón. Három napja élt velünk az üzletben a földön, ahol borzasztóan érezte magát. Tegnap felkerült az őt megillető helyre a főtéscsőre, ahonnan csalogatja a vevőket és minket is szemmel tart, ha valami rosszaságon törjük a fejünket. Pontosabban Laci, aki most hívott pár perce, hogy van érdeklődő Sirály iránt. Nem mondom, hogy hozzám nőtt, de nem szívesen válnék meg tőle. Szeretem, ahogy csipog, rikácsol.

Ne feledkezzünk meg azokról a csodálatos gyermekkönyvekről sem, amelyek a szülőknek legalább akkora örömöt fognak okozni, mint a kis értetlen gyermekeknek. Puszibisou, Papaapa, Jogod van, A csodafa, valamint a Három kismalac, 5 illusztrátor 5 különféle technika, mindez pedig egy díszdobozban. A nagy sikerű Piroska és a farkas folytatása.

Ismét egy nagyon kedves művész lepett meg minket és Titeket alkotásaival. Fény visszaverő és elnyelő táskái Téged is fekete lyukkénk fognak beszippantani!

Ez a visszafogott, de kedves dekorációm már átment. Ugye nem is látszik a damil és olyan, mintha lebegne?

Arra gondoltam, hogy valami figyelemfelkeltő dekoráció kellene középre, mondjuk egy régi Fiat 500-as karosszériája. Hihetetlen mértékű ellenállásba ütköztem Laci részéről. Azzal próbáltam finomítani a dolgot, ha túl hosszú lenne, akkor esetleg félbe lehetne vágni.

- És akkor mit csinálunk a hátsó felével? Ott egy lyuk lesz, vagy mi?

- Nem tudom.

- Vagy teszünk rá egy függönyt és behúzzuk?

- Igen és festhetnénk rá belső szerveket, meg csontokat...

- Na persze!

- Tehetnénk rá árut.

- Aha, és akkor majd így kerülgetni kell és kiszakítja a ruhádat mi? Mérd már meg mekkora egy autó! Szerinted hogy hozzuk be?

- Én már megmértem az ajtót, egy méter széles.

- És hogy hozzuk be?

- Simán kézzel, kibaszott könnyű lehet a váza, mit kell ennyire problémázni? A Művész moziban is bent van nem? Mindenhol ez van, a Szimplában is, és nem jut eszembe jobb.

- Marha jó szag lesz tőle. Tényleg nagyon jó lesz szagolgatni azt a régi koszos olajos szart.

Ezután a kereszteződésben megmértünk egy Marutit. Kb. 120 széles és 300 hosszú. Tehát, ha félbevágnánk...  Ja és a Fiat eleve kisebb lehet.

Ma punnyadt idő volt.

Délutánra mégis össze kellett kapni magunkat, mert mentünk a Rádió Q-ba, ahol a Rúzsbébi műsorban beszéltünk magunkról. Arról, amit mi csinálunk, amit mi szeretnénk, ahogy itt élünk az üzletben. Tehát hallgassátok meg, hétfőn este 20:00-kor április 27.-én. Indulás előtti fényképek:

Bájos kitűzők érkeztek és reményeink szerint nemsokára Kárpáti Tibor két könyvét is nézegethetitek, olvasgathatjátok. A Piroska és a farkasból, és a Csókolom, pókmajomból jelenleg egy példányunk van.

Szépen elkészült a szórólapunk hála Szebedy Előd nagyszerű és gyors munkájának. Most majd kapjátok reményeim szerint mindenhol a városban. Van magyar szöveges változata is.

Márkás napszemüveget, hat világító ledes középen lézeres zseblámpát, tollra húzható gusztusos állatfigurát, viharban is működő világító szemű őslényes öngyújtót, maszturbáló meztelen nőt kivetítő lézer pointert, 17 féle színt és kis tükröt tartalmazó ajándék smink készletet, és hasát megnyomva hosszú puszihangot adó kedves, gömbölyű majomszerű valamiket szerettek volna nálunk értékesíteni ma. A céljaink közösek. Mi is szeretnénk eladni, de nem szar kínai árut! Ezt vegyétek tessék:

Unokatestvérem látogatott meg minket délután és nem cuppant rá a látottakra. Nem is lehetett mást várni egy irodalmártól! Ma nem jöttek kétes igazolványú lények igazi vallásokat eladni, sem bőrövet, parfümöt és egyéb iparcikk jellegű tárgyat kínáló gyalogos árusok. Lacinak viszont hiányzott a ciános fánkot áruló biciklis úr. Napokkal ezelőtt kóstoltatta velem, és nyíltan bevallotta, hogy rajtam teszteli a fánkot. Emlékszel? Én nem sok értelmét láttam így megölni a fogyasztókat, de Laci ezt máshogy látta.

Egyre több külföldi fiatal párocska, túrista nézelődik nálunk, annak ellenére, hogy még nem tettük ki az utcai világító angol feliratú reklámtáblát. Készülj laci! Ja igen, természetesen valamelyik online apróhirdetési oldalon bukkantam rá a táblára, amit a Király utcában szereltünk le. Az aranyos hölgy, akitől megvettük cpeciális illatszerekkel foglalkozik és nagyobb helyre költözik. Akkor azt mondta, hogy majd benéz hozzánk. Hát akkor gyerünk!

Véglegesítettük a szórólap tartalmát Lacival. Először arra gondoltam, hogy polaroid géppel csinálunk egy montázst újságcafatszerű szöveggel, a kapható tárgyakkal, fekete-fehér fotóval, esetleg hamutállal, pohárral, logóval, de kiderült, hogy egy kazetta 3600 Ft., ami kicsit durva lenne 1000 db. szórólap esetében. Maradt a polaroid formátum, aminek jó aránya van és, ha sikerül jól nyomtatnunk még talán meg is őriz valamit a megismételhetetlen kópia imázsából. A montázst viszont felváltotta a grafika, így ment ismét egy szép analóg ötlet a kukába.

Elfoglalták helyüket a kis plüss élőlények, párnák, saját mintával tervezett bevásárlószatyor, fényvisszaverő kütyü, kedves és egyszerű ékszerek, egyszóval megdobban a szívem, amikor belépek és örülök, hogy sikerült megteremteni azt a légkört, amit nyitás előtt elképzeltünk.

Délután megérkeztek a porcelánok. Később még kaptunk biciklialkatrészekből riszájklingolt öveket.

Már péntek van és még mindig nem jött új áru. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű egyeztetnem a művészekkel, de ez már rendesen nyomasztó. Itt ülök a majdnem üres üzletben, mindenki linkeskedik, hiteget. Kiderült, hogy tegnap mégiscsak jött egy ékszerész lány, de akkor meg mi nem voltunk nyitva. A délutános váltás Laci bezárt öt körül, a lány meg természetesen később jött. Kérdezte, hogy miért nem mondtam, hogy jön a lány. Nekem nyilvánvaló volt, hogy legalább hatig bent lesz.

Végre megjöttek a táskák!

Az elmúlt napokban több művész bejött a boltba, de továbbra sem hoztak semmit. Egyikük megnyugtatott minket, hogy másnap tud nekünk táskákat hozni. Az a lány, aki a lámpákat ígérte megfázott, ezért ő majd később hoz.

Az első művész, akivel először találkoztam az üzletben nagyon kedves és segítőkész volt, hozott magával prospektust, amiben a referenciái voltak. Különleges lámpákat készít, pár darabot tud hozni, de kicsit utána kell járni.

Beüzemeltük a pénztárgépet, majd mind a ketten elkezdtük hívogatni a művészeket, akikkel korábban már beszélgettünk. Sok bíztató hívás, e-mailezés után jókedvvel vártuk az első áru megérkezését.

Az átfestett polcok és komódpult szépen megszáradtak, a tiplik helyét bepacsmagoltuk falfestékkel, egy-két kisebb szépséghibát leszámítva elfogadhatónak találtuk az üzlet összképét.

Együtt takarítunk a szokásos módon. A járólapra került festékfoltokat sósav, észteres higító, lakkbenzin, és egyéb kemikáliákkal próbáljuk meggyőzni, hogy húzzanak el onnan. A sósav a legaljasabb. Munka után tíz perccel a párolgása megköhögtet, szenvesztet. Az ajtót kinyitva is dolgozza a nyálkahártyánkat, Laci cigifüsttel szeretné eloszlatni. Utána pakolgatunk, rendezgetünk, és sűrűn elhangzik mindkettőnktől, hogy "jól van, jól van", meg egy-két "fasza lett". Az asztalokat a helyére állítjuk, és csodálkozunk, hogy "jé milyen nagy lett a tér középen", és oda majd kell valami. Nekem eszembe jutott a vörös festékkel meggyalázott nagyméretű arkangyal szobra, de ezt csak egy színtelen "persze" követte az ötletgazdától.

Elkészült a cégtábla, amit elhoztunk Bicskéről, majd teljesen egyszerűen kiraktunk. Kicsit fújt a szél, kb. 60-65 km/h. Néha alákapott, de nem repedt, a homokkő falat élvezet volt fúrni főleg azért, mert Laci kabátját kértem kölcsön, így a finom por arra szállt. Gyakorlatilag kész vagyunk, ki kell takarítani és nyitni.