Együtt takarítunk a szokásos módon. A járólapra került festékfoltokat sósav, észteres higító, lakkbenzin, és egyéb kemikáliákkal próbáljuk meggyőzni, hogy húzzanak el onnan. A sósav a legaljasabb. Munka után tíz perccel a párolgása megköhögtet, szenvesztet. Az ajtót kinyitva is dolgozza a nyálkahártyánkat, Laci cigifüsttel szeretné eloszlatni. Utána pakolgatunk, rendezgetünk, és sűrűn elhangzik mindkettőnktől, hogy "jól van, jól van", meg egy-két "fasza lett". Az asztalokat a helyére állítjuk, és csodálkozunk, hogy "jé milyen nagy lett a tér középen", és oda majd kell valami. Nekem eszembe jutott a vörös festékkel meggyalázott nagyméretű arkangyal szobra, de ezt csak egy színtelen "persze" követte az ötletgazdától.
2009 március 13.
2009.04.06. 00:21 mibo
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mibo.blog.hu/api/trackback/id/tr151048721
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
